A kioszk azonban nem a 21. század találmánya. Ki gondolná, de az első önkiszolgáló interaktív kioszkot 1977-ben fejlesztette ki az illinois-i egyetem egyik diákja, Murray Lappe. Társai diákszervezetüket egy új platformon szerették volna népszerűsíteni. Az ötletelés során felmerült a klasszikus faliújság gondolata, ekkor ötlött Murray fejébe, hogy digitalizálni kellene az elképzelést. Az egyetem Dékánjának tanácsára Murray ösztöndíjat pályázott meg és így indulhatott el az interfész és a kisokot működtető algoritmus kifejlesztése.
Murray célja az volt, hogy az eszközt olyan is tudja használni, aki sosem használt még számítógépet és az semmiképp ne hasonlítson a hagyományos PC-kre. A PLATO Hotline-nak nevezett első kioszk tehát az egyetemmel kapcsolatos információk eljuttatását segítette a diákok számára és óriási sikernek bizonyult; már 30 000-en használták az első hat hétben.
Néhány évvel a Lappe kioszkok után megjelent az első kereskedelmi célokra használt interaktív kioszk, mely a Florsheim Shoe Co. cipőkereskedés üzleteiben állítottak fel. A gépek különösen azoknak az ügyfeleknek voltak hasznosak, akik a boltban azzal szembesültek, hogy adott méretű cipőjük nincs raktáron. A kioszkok segítségével ezek az ügyfelek sem távoztak üres kézzel; megrendeléseket adhattak le a kioszkon keresztül.
Az önkiszolgáló kioszkok evolúciója azóta a kereskedelem és szolgáltatás számos területén teret hódított magának. Manapság találkozhatunk információs célú kioszkokkal, de bevásárlóközpontok információs pultjaként, szállodákban, autókölcsönzőkben, éttermekben, bankokban, kórházakban, és reptereken is láthatunk ilyen eszközöket. Amerikában és számos más országban továbbá használják autók nyilvántartásba vételéhez, jegykiadóként múzeumokban, reptereken bejelentkezésnél (self-check-in), éttermekben rendelésnél és számos egyéb felhasználási helyen.
Folyamatos statisztikák készülnek, melyek a vásárlók igényeit, vásárlási szokásait monitorozzák. Ezek szerint pedig a vásárlók 85%-a 2019-re már használt önkiszolgáló kioszkokat vásárlás vagy egyéb tranzakciók lebonyolítására. Elterjedése a felhasználók újításokhoz való vonzódása révén válik még jelentősebbé, ha csak a mai fiatal Y generáció tagjait tekintjük, akik számára ez a fajta technológia, kommunikációs platform, teljesen magától érthetődő. Egy 2019-es felmérés szerint az Y generáció 60%-a részesítené előnyben az önkiszolgáló technológiát, a klasszikus pénztári sorbanállás, információs pultok helyett. Az ügyfelek részéről az önkiszolgáló technológia azonnali szolgáltatást jelent, zökkenőmentes ügyintézést vagy vásárlást és ez növeli az ügyfélelégedettséget. Az ügyfelek ennek következtében egyre inkább az önkiszolgáló technológiákat preferálják, ezért a hagyományos üzletekben is egyre nagyobb teret nyernek az újjító megoldások.
A vásárlók megnyerése a kioszkok használatára tehát nem jelentett akadályt, a márkák és a kiskereskedők részéről azonban nagyobb kihívással találja szembe magát a kioszk iparág. A kioszkok számos pozitív tulajdonságának köszönhetően, azonban ez az idegenkedés csak átmeneti állapotnak tekinthető. Az önkiszolgáló kioszkok segítségével a kereskedők csökkenteni tudják a költségeiket, optimalizálják az alkalmazottak idejét és erőfeszítéseit. Felszabadítják az alkalmazottakat, hogy azok a valóban értékes munkára tudnak koncentrálni, nagyobb hatékonysággal tudnak dolgozni és a jobb ügyfélkapcsolat kiépítésére tudnak koncentrálni. A kioszkok használata pedig a 21. század egyik legnagyobb problémájára is megoldást jelenthet, a munkaerőhiányra.
Ezen szempontok figyelembe vétele mellett született meg a Posiflex cég portfólió bővítéseként létrehozott Stellar TK-2100- es és Paragon TK-3200-es sorozata, mely változatos, a vevő igényeihez alakítható interaktív kioszk rendszereivel az önkiszolgáló eszközök élvonalába tör.
/Az Ixtenso Magazin cikkje alapján/