A kód neve... /Egészségünk blokkláncba fűzve
A kód neve... /Egészségünk blokkláncba fűzve

A kód neve... /Egészségünk blokkláncba fűzve

A társadalom szövetébe számtalan láncon kapcsolódunk, ott van pl. a munkahelyi hierarchia, vagy a Facebookon az ismerősök végtelen láncolata. És akkor jönnek ezek a blokkláncok...

Korábbi cikkünkben a kódok szerepéről írtunk a kereskedelemben, a vonalkódok és 2D kódok (mint pl. a QR kód) változatos használatáról, a 21. században kibővülő funkcióiról. Arról, hogy nem csak az élelmiszerek szállítási útvonalának nyomonkövetését segítik a termelőtől a fogyasztóig, de számos más adatot is tárolhatnak, mint az egészségügyi információk (tápérték, allergén tulajdonságok) vagy a presztízsteremtő értékkapcsolt tulajdonságok (pl. Fair Trade, azaz etikus kereskedelem tanúsítványa, vagy a garanciavállalás).

A kódok megléte viszont önmagában még nem teremti meg a rendszerszintű átláthatóságot és nyomonkövethetőséget. Ehhez a kereskedelmi rendszer szereplőinek egymás között meg kell osztaniuk az adatokat. A blockchain, azaz blokklánc technológia szervezi lánccá az információkupacot (ami lépésről lépésre bővül), és teszi egy az egyben hozzáférhetővé a rendszerhez csatlakozott szereplők számára.

Ilyen blockchain rendszert dolgozott ki már pl. az informatikai óriás IBM, és már több mint félmillió tranzakciót vett nyilvántartásba a rendszerbe regisztrálóktól. Első körben csak minimális adatmennyiséget adnak meg a felhasználók (pl. egy kereskedelmi lánc tagjai), hogy bekerüljenek a nyomonkövetésbe. Ezt követően az IBM a cégekkel együttműködve fejleszti az adatok körét. Ugyanakkor az értéklánc többi szereplője is kérheti további információk megosztását, amik nem csak a szállításra, hanem akár az áru tárolási hőmérsékletére is vonatkozhatnak. Az adatok több csomópontban, vagyis adatközpontban tárolódnak, és egy blokklánc megbízható működtetéséhez néhány tucat csomópont szükséges, a csomópontokat pedig jelenleg a láncban szereplő legnagyobb vállalatok adják.

A blockchain technológiát egyébként a kriptovaluták (elektronikus pénz, mint pl. a Bitcoin) működtetésének módszereként ismerte meg a világ, és ennek alapján várható volt, hogy először a pénzügyi szektorban terjed majd el leginkább az alkalmazása. Most mégis úgy tűnik, az egészségügy áll át leghamarabb az ellátásilánc menedzselésre, pl. a kínai Sanghajban a gyógyszerhamisítási ügyek megfékezésére a város vezetése szerződést kötött egy céggel, hogy építsék ki a város vakcina-ellenőrző rendszerét, amelyben minden doboz vakcinát egyedi vonalkóddal követnek nyomon a termék teljes életútja alatt. Az Európai Unióban a gyógyszergyártók éves szinten 10,2 milliárd euró veszteséget szenvednek el a gyógyszerhamisítás miatt, tehát a blokklánc alapú gyógyszernyilvántartás bevezetése itt is nagyon sürgető.

Magyarországon mindenekelőtt a betegek adatainak elektronikus nyilvántartását kívánták megteremteni-megreformálni a blokklánc technológiával. Az eeszthez, vagyis az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez 2017. december 15-ig kellett csatlakoznia 3200 patikának, és eleddig a tesztidőszak zajlott, sok-sok felmerülő problémával. A betegellátás adminisztrációjának digitalizálása magába foglalja a beutalók, receptek, leletek kiadását, valamint az információ áramlás biztosítását az egészségügyi intézmények között, tehát pl. a háziorvos és a szakrendelés között, hogy a betegnek ne kelljen feleslegesen várakoznia, vagy több kört futnia, hogy megfelelő ellátást kapjon. A beutalók a számítógépről elérhető adatfelhőből hívhatóak le a szakorvosi rendelőben, és a beteg személyivel és taj-számmal, vagy új digitális személyivel férhet hozzá a gyógyszertárban a (digitális) felhőben tárolt receptekhez is. A rendszer azonban a tapasztalatok szerint sokszor lefagyott, a kapcsolat megszakadt, vagy az adatmegosztás nem volt sikeres, de az is tény, hogy a háziorvosi rendelők szerverei sem mindig tökéletesek, a páciensek pedig nem akarnak leszokni a kézben szorongatható papír alapú receptekről – így az eeszt-nek megvannak a maga gyermekbetegségei. Mégis, nyakunkon az átállás, amikor az összes magyar patikában is használni kell a rendszert: 2019. február 9-étől az Európai Unió rendeletének megfelelően minden vényköteles gyógyszernek nyomonkövethetőnek kell lennie. Mit jelent ez? Minden doboz gyógyszeren egy egyedi azonosítót kell feltüntetni, méghozzá 2D azonosítót! Ennek értelmezéséhez pedig 2D kódolvasókra lesz szükség – így felmerül a kérdés: vajon a patikák felkészültek-e már az átállásra?

Az Alt Cash Kft. által forgalmazott 2D kódolvasókkal gyorsan és megbízhatóan kezelhetőek a gyógyszerkészletek is.